~Peggi~
Mindig arról álmodtam hogy balerina vagy hercegnő leszek, de ahogy felnőttem egyre jobban a jövőmön kellet gondolkodnom ami nem is lehetett jobb mint egy vegyes-árú boltban dolgozni, mint féltulajdonos. Az apám azt akarta mindig hogy maradjak az eladó szakmában, de én messzebb akartam kerülni attól hogy egy eladó legyek. Mindig azt hittem hogy ha el költözöm Liverpool-ból akkor jobb lesz az életem.Jobb is lett. London hűvös, esős, de mégis jobb lehetőségek tárultak elém. Folyton tanultam, amíg le nem diplomáztam. A fél életem ezzel telt. Azután rájöttem, nincs életem...Egy padlásszobában élek, és egy divatcímlapot szerkesztek nap mint nap. De egy viszonylag derűsebb napon mikor indultam felmondani egy hihetetlen személy ütötte fel a fejem. Az arcom a mellkasába fúródott, s mikor én elszégyellve magam, felpillantottam, gyönyörű sötétbarna szemeit rajtam pihentette, s fehér mosolya a napnál is fényesebb volt. Erős karjával a csípőmet meg ragadtam mire én megijedve hátrébb ugrottam és ő így szólt..
- Liam Payne vagyok! - mutatkozott be illedelmesen s közben nyújtotta a kezét.
- Peggi! Peggi Morgan! - dadogva, és félénken nyújtottam oda a kezem mire ő forró tenyerével meg ragadta s egy csókot dobot rá.
- Liam Payne vagyok! - mutatkozott be illedelmesen s közben nyújtotta a kezét.
- Peggi! Peggi Morgan! - dadogva, és félénken nyújtottam oda a kezem mire ő forró tenyerével meg ragadta s egy csókot dobot rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése